Betegségek és GI - mi az összefüggés?

Néhány komolyabb betegség - a szívkoszorúér rendellenességek, kettes típusú cukorbetegség, és epehólyag betegségek - előfordulása összefüggésbe hozható azzal, hogy az étrendünk mennyi könnyen emészthető szénhidrátot tartalmaz. az összefüggés nők esetében egyértelműbb, mint a férfiaknál. Bár még nem nyert bizonyítást, de sok kutató szerint ezeknek a finomított és egyszerű szénhidrátoknak a kiszorítása az étrendből csökkentheti ezeknek a betegségeknek a kialakulását.

Az elfogyasztott szénhidrátokat - a rostokat leszámítva - szervezetünk glükózzá alakítja, melyet aztán energiaforrásként hasznosít. A szénhidrátok emészthetőségét a glikémiás index segítségével (is) jellemezzük. A glikémiás index azt mutatja meg, hogy egy adott tápanyag milyen gyorsan változtatja meg a vércukorszintet.

Még az azonos mennyiségű szénhidrátot tartalmazó ételek is más-más hatással lehetnek a vércukorszintre. Minél magasabb a glikémiás index, annál gyorsabb a vércukorszintre gyakorolt hatás. A kesudiónak pl. 22 a GI-je, ami azt jelenti, hogy közel sem emeli meg olyan gyorsan a vércukorszintet, mint a glükóz, vagy szőlőcukor, aminek a GI-je 100. Egy túlérett banán GI-je 52, így a kesudiónál gyorsabban, de a szőlőcukornál még mindig lassabban emeli a vércukorszintet.

Érdemes tehát egy GI táblázatban utána nézni, hogy melyik ételek glikémiás indexe magas, és lehetőség szerint kikerülni az ilyen tápanyagokat, helyettük pedig az alacsonyabb glikémiás indexű ételeket tartalmazó étrendet célszerű követni.

A vércukorszint emelkedésének mértéke mástól is függ, pl. az elfogyasztott étel mennyiségétől. Az elfogyasztott étel vércukorszintre gyakorolt hatását annak mennyiségének függvényében a glikémiás töltés (glycemic load) mutatja meg. Ezt kiszámolhatjuk oly módon, hogy az elfogyasztott szénhidrát mennyiségét grammban mérve megszorozzuk annak glikémiás indexével, majd elosztjuk 100-al.