Edzés mellimplantátummal

A fitnesszel komolyabban foglalkozóknál és testépítő hölgyeknél gyakori probléma, hogy az alacsony testzsírszázalék miatt a jórészt zsírszövetből álló, a nőiesség egyik szimbólumának tartott mell bizony nagyon aprócska lesz. Ezért sok fitneszes dönt úgy, hogy megcsináltatja a melleit és implantátumot ültettet be. A mai műtéti eljárások és implantátumok meglehetősen biztonságosak.

1. Izom alá vagy fölé érdemes az implantátumot tetetni?

Sok testépítő nő fél az izom alá történő beültetéstől, merthogy utána ráépíti az izomzatot és a mell elveszíti a megfelelő formáját, elmozdul stb. Őszintén szólva ezek elég extrém esetben fordulhatnak elő, de az ajánlott a pectoralis izom alá történő behelyezés, mert úgy jobb a kinézete, főleg a nagyon alacsony testzsírszázalékkal rendelkezők esetén. Ilyen esetekben ugyani az izom fölé helyezett implantátum túlzottan „mű” jellegű látványt eredményez. Az izom alá helyezett implantátum esetén jóval több szövet van az implantátum és a külvilág között, így a hatás jóval természetesebb.

2. Az edzésektől nem sérül az implantátum?

Az izomzat természetesen nyomni fogja az implantátumot, de ez nem probléma, hiszen ezek anyaga arra hivatott, hogy ezt elviselje. Az implantátumok elviselik a nyomást, sőt még tanácsos is őket masszírozni azért, hogy puhák mardjanak. Az izmok normális mozgása nem fog az implantátumon sérülést okozni. Bár a pectoralis izom mozgása egyfajta „ugráló” mozdulatot előidézhet, amikor az izom megfeszül, ám ez sem károsító hatású. Ez csak egyszerűen egy tény, amiről érdemes tudni.

3. Milyen metszést célszerű alkalmazni?

A metszések közül kétféle a leggyakrabban alkalmazott. Egyik a mell alatti vágás, amelyet a mell aztán eltakar. Ez a vágás meglehetősen kicsi, csupán két ujjnyi körülbelül, hiszen ezen keresztül zajlik a beültetés gyakorlatilag két ujj segítségével. A másik a mellbimbó körüli vágás. Ezt inkább akkor alkalmazzák, ha az implantátum behelyezésével egyidőben mellfelvarrás is zajlik. Főleg szülés után vagy nagyobb fogyás esetén érdemes ezt végrehajtani. A hónalj környéki vágást fitneszőrülteknél kevésbé alkalmazzák, lévén ők gyakran hordanak ujjatlan felsőt, amiben a vágás láthatóvá válna.

4. Kerek, vagy csepp alakú implantátum legyen?

Ez személyfüggő, hogy melyik alkalmasabb, vagy melyik szebb, de többnyire a kerek formájú használatos. Nagyobb implantátumok esetén kifejezetten testépítő versenyzőknél ez inkább megfontolandó, mert az oldalsó hasizmokat és fűrészizmokat is meg kell mutatniuk, amelyeket egy kerek implantátum esetleg  akadályozhat. Kisebb méreteknél ez persze nem lényeges. Megfelelően használva egyébként mindegyik forma nagyszerűen tud mutatni, nincs köztük különbség esztétikum szempontjából.

5. Műtét után hogyan térhetek vissza az edzéshez?

Műtét után gyakorlatilag 1 héttel el lehet kezdeni a kardióedzéseket, a súlyzós edzéseket pedig két héttel utána. Ám hat hétig nem szabad semmilyen mellizom gyakorlatot végezni, általános szabály, hogy ha fáj, akkor nem szabad csinálni. Egyébként a legtöbb nő, aki fekvenyom, 8-12 héten belül vissza tud érni a műtét előtt megmozgatott súlyokhoz. A legtöbb műtött sportoló pedig azon a véleményen van, hogy semmiféle hátrányt vagy akadályt nem jelent az implantátum és ugyanúgy tudnak edzeni mint a műtét előtt vagy mintha nem is történt volna meg a műtét.

Természetesen az implantátum formája és behelyezési módja befolyásolja azt, hogy milyen intenzitású és jellegű edzéseket lehet elkezdeni rögtön a műtét után. Ha izom alá helyezték, akkor az izom segít az extra súly megtámasztásában, ám ha fölé helyezték, akkor elővigyázatosnak kell lenni az erőteljes bőrnyúlással a striák elkerülése végett.

A vállízület és az izomzat működése

A sportágadtól és a műtét előtti fittségi szintedtől függ, hogy az implantátum befolyásolja-e az edzésedet. A vállízületre terhelődik jórészt az extra súly, ami miatt a nagy kiterjedésű vállmozdulatok (mint pl. amelyek teniszre, vagy kézilabdára jellemzőek) eleinte kerülendők. Érdemes a kettlebell gyakorlatokat is mellőzni, amelyek dinamikus vállmozdulatokat igényelnek.

Gyakorlatok a gyógyulás felgyorsítása érdekében

Vannak olyan edzésprogramok, amelyek kifejezetten segítik a műtét utáni felépülést. Ilyenek például az alacsony intenzitású kardioedzések, mint a sétálás, kerékpározás, amelyek oxigént pumpálnak az izomzatba és segítik a gyulladás csökkenését. Kerülni érdemes a nagy becsapódással járó sporttevékenységeket, vagy megfelelő alátámasztást biztosító ruházatot kell viselni. A vállak teljes mozgástartományban történő lassú, terhelés nélküli mozgatása is jó hatású, mert segíti a gyógyulást és a rugalmasságot visszahozza. Kerülni kell azonban az extrém nyújtásokat és terheléseket egészen addig, amíg a fájdalom teljesen eltűnik.

Óvatosságra intő jelek

A műtét után természetes dolog egy bizonyos mértékű fájdalom, de ez fokozatosan csökken. Ha túl korán vagy túl intenzíven kezdesz edzeni, az lassíthatja a regenerációt. Ha a fájdalom és a gyulladás növekszik, vagy belázasodsz, azonnal keresd fel az orvosodat.