Fruktóz - méreg, tápanyag, vagy mindkettő?

Mivel a fruktózzal kapcsolatosan egyre nő a különféle negatív jelzők száma, ideje néhány alapvető dolgot átismételni, és új perspektívába helyezni a dolgokat.

A fruktóz nem egy toxin. Nem egy mesterséges "kemikália". Bár a májban bomlik le, de ez nem jelenti azt, hogy méreg lenne.

A fruktóz egy, a természetben is előforduló monoszacharid - azaz cukor - mely a gyümölcsökben, zöldségekben, magvakban, gabonafélékben, tojásban, tejtermékekben és egyéb teljes ételekben egyaránt előfordul. Már a kezdetektől fogva az emberi táplálkozás részét képezi. Ennek megfelelően szervezetünk kielégítően alkalmazkodott hozzá. Valójában még evolúciós előnye is van annak, hogy többféle módon dolgozzuk fel az egyes cukrokat - beleértve egy olyan módot is ami nem okoz azonnali vércukorszint emelkedést.

Minden tápanyag potenciális méreg

Ahogyan azt a Nemzeti Tudományos Akadémia állítja: "Minden tápanyagnak lehet káros mellékhatása, ha túlzott mennyiségben fogyasztjuk". Ezért is van sok tápanyag esetében a tolerálható legnagyobb bevitel mértéke meghatározva. Az Akadémia javaslata szerint nem tanácsos túllépni a napi 45 gramm vasbevitelt, például. De senki sem mondja, hogy a vas méreg lenne, és hogy mindenképpen tartózkodjunk a fogyasztásától. Talán ha a fruktózból is lenne egy ilyen határérték, lazíthatnánk végre egy picit.

De mégis mennyi a túl sok?

Egy új analízis alapján, az USA lakossága nagyjából 38-73g közötti mennyiséget fogyaszt el fruktózból. Ennek egyharmad része édesített üdítőkből származik. A maradék egyéb feldolgozott élelmiszerekből, valamint gabonafélékből, gyümölcsökből, zöldségekből, tojásból, sajtból és egyéb ételekből jön össze.

Nyilvánvaló hogy jelenleg a cukorfogyasztásunk túlzott mértékű, és ez megbetegít minket. Sokan állítják, hogy a gondok fő okozója a fruktóz. HA feltesszük, hogy ez igaz, akkor elmondhatjuk, hogy a jelenlegi átlagos 55g-os fruktózfogyasztás (vagy ha az elfogyasztott fruktóz mennyisége a teljes kalóriák 10%-a körül vagy a felett van) elég ahhoz, hogy a máj glikogénraktárainak telítődése után hízást, és egyéb megbetegedéseket okozzon. Tehát valahol 0 és 55 gramm között van az a határ, ameddig még hasznosnak (vagy legalábbis ártalmatlannak) nevezhetjük a bevitt fruktóz mennyiségét, és ami felett már problémát okoz.

Nyilván nem lehetséges, den em is szükséges, vagy kíyvánatos nullára csökkenteni a fruktüózbevitelt, az biztos, hogy ideje lenne pontosan megállapítani ezt a határértéket.

Vajon mi a tolerálható legnagyobb mennyiség fruktózból?

Forrás:
Nutritiondata.com