Hogyan kezdjük el a futást? I. rész

2021-04-25

Értékeléshez kérlek jelentkezz be! Belépés/Regisztráció

Ha ezt a kérdést teszik fel nekem, hogy „hogyan kezdjem el a futást”, akkor azt mindjárt kétféleképpen is tudom értelmezni.

  • Az egyik az hogy hogyan kezdjük el a futást mint sportot, ha korábban még soha nem csináltunk ilyet.
  • A második értelmezési mód pedig, hogy hogyan kezdjünk el egy futóedzést.

Hogyan kezdjük el a futást, mint sportot?

Vegyük sorba a dolgokat és ebben a cikkben tárgyaljuk ki a kérdés első megközelítését.

Tegyük fel, hogy még soha nem sportoltunk, és eltervezzük, hogy elkezdünk futni. Lehet ez egy újévi fogadalom, vagy egy kényszerhelyzet, mert a kedvenc sportágunkat a korlátozások miatt éppen nem tudjuk űzni. Ezért egy olyan sportot választunk helyette, amit bárhol, bármikor szabadon tudunk űzni és így jön képbe a futás.

Mindegy is hogy mi az oka, de ha eldöntöttük, hogy elkezdünk futni, akkor megint két opció lehetséges, amit külön kell kezelni.

Tegyük fel, hogy még soha nem sportoltunk ezelőtt, vagy olyan régen, hogy annak már semmi jelentősége nincs.

Aztán tegyük fel, hogy más sportban már jártasok vagyunk, akár még bajnokok is lehetünk, komoly eredményeket is elérhettünk. Futásban ennek ellenére elképzelhető, hogy kezdők leszünk.

Az alapok alapja

A futás tipikusan állóképességi sport. Ilyen megközelítésben a sportok alapja, az alapok alapja. Az állóképességi fejlesztés egyik leghatékonyabb lehetősége.

Maga a futómozgás pedig egy úgynevezett ciklikus mozgásforma, és ilyen formában egy alap mozgásnak számít.

Ha már szóba került, egy mondat erejéig térjünk ki erre is, mert ilyen összefüggésben vizsgálva a dolgot, egy mozgásforma lehet ciklikus, vagy aciklikus. Esetünkben ennek azért van jelentősége, mert egy egyszerű(nek tűnő) mozdulatsor folyamatosan ismétlődik, úgy hogy a mozgás végrehajtása közben a kiinduló helyzethez térünk vissza és ez ismétlődik folyamatosan.

Későbbi bejegyzésekben majd részletesebben fogok írni erről, de ha már itt vagyunk, akkor legyen szó arról is, hogy több fázisa van a futómozgásnak. Alapvetően két nagy részre osztjuk:

  • támaszfázis és
  • repülőfázis,

de ezeket is kisebb részmozdulatokra osztva vizsgáljuk a futómozgás elemzése során. Ez annyiból lesz majd fontos a számunkra, hogy ha fejleszteni szeretnénk a futómozgásunkat, akkor ezeket a részmozdulatokat kell majd górcső alá helyezni és a rész-egész módszer alkalmazásával fejleszteni.

Klasszikusan futóiskolai gyakorlatok és futófeladatok állnak majd rendelkezésünkre ennek érdekében. Ezeknek a részmozdulatoknak a csiszolgatása összességében fogja majd javtani a mozgáskészletünket.

A futómozgás iskolázása

Kicsit bele is csapok a lecsóba, azaz abba, hogy miért is fontos a futómozgás fejlesztése. Azért fontos, mert ezáltal, összességében javul a futómozgás. Jogosan merül fel a kérdés, hogyan javul a futómozgáson azzal, ha futóiskolázok?

Egész egyszerűen azzal, hogy ezek a futóiskolai gyakorlatok a futómozgás rész fázisait hivatottak gyakorolni, majd futófeladatok végrehajtása során ezeket összekötve egészben is gyakoroljuk rövidebb távokon. Ez pedig azt fogja eredményezni, hogy olyan ideg izom kapcsolatok alakulnak ki, aminek hatására képesek leszünk hatékonyabban működtetni az izomzatunkat.

Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy több izomcsoport fog tudni bekapcsolódni a mozgásra, egymást segítve abban.

Egymást segítő izmok a mozgásban

Aki rendelkezik némi anatómiai alapismeretekkel az tudja, hogy a mozgásban soha nem csak egy izomcsoport vesz részt, mert a munkát végző agonista izom mellett, van egy ezzel ellenétes irányban dolgozó un antagonista izom és legtöbb esetben van egy mozgást segítő szinergista izom is.

Ha egy nagyon egyszerű, konditermi gyakorlatot veszünk alapul, akkor könnyen megérthető, hogy miről beszélek: legyen ez egy bicepsz gyakorlat, ami gyakorlatilag egy karhajlítás-nyújtás mozgást jelent. Ebben az esetben a bicepsz az agonista, a tricepsz mint antagonista, ellentétesen ható erőkkel fog harcolni és a mozgásban segítő, azaz szinergista szerepet fognak betölteni a vállövi izmok azáltal, hogy segítenek egyensúlyban tartani az alkarunkat mozgás közben.

Talán így könnyebb lesz az erősportok képviselőinek is megérteni a futómozgás fejlesztésének lehetőségeit és szükségességét, mert futás közben ugyanígy dolgozik az egész testünk. Ennek a ciklikus mozgásnak során lesznek testrészek, amelynek izmai agonista, lesznek, amelyek antagonistaként dolgoznak, ezek a különböző fázisokban váltogatják egymást, és lesznek olyan testrészek, melynek izomcsoportjai szinergistaként segítik a mozgást.

Tehát, visszatérve az alapgondolathoz, a futómozgás fejlesztésével megtanuljuk, hogy minél több izomcsoport vegyen részt a mozgásban, másrészt, ami nagyon fontos, hogy megtanuljuk azt, hogy ezek az izomcsoportok milyen sorrendben kapcsolódjanak be a mozgásba.

A következő részben innen folytatom, és tovább modellezzük majd a futómozgás fázisait, azt hogy mi történik ilyenkor a testünkkel, mit és hogyan tudunk majd fejleszteni.

Krátky Egon
atlétika edző

Budapest - Dunavarsány
Tel: +36 (70) 319 6028
Email: info@gyerefutni.com
www.gyerefutni.com