Hogyan pontoznak a bírók egy testépítő versenyen?

2020-01-27 | 
 / 5.0

Értékeléshez kérlek jelentkezz be! Belépés/Regisztráció

Valljuk be, a testépítés nagyon szubjektív sportág. Feláll a színpadra 20 ember, aki laikus szemmel egy az egyben ugyanúgy néz ki, mint a másik, a bíróknak pedig el kell dönteniük, milyen sorrendet állítanak fel a 20 egypetéjű iker között.

Nyilván túloztam – imádok túlozni –, de azért van némi igazság ebben. Nehéz megítélni, ki a jobb a másiknál, ezt jól mutatja a sok-sok ellentmondásosnak tűnő eredmény (Kai Greene vs. Phil Heath, Victor Martinez vs. Jay Cutler, Ronnie Coleman vs. Lee Priest, Dorian Yates vs. Nasser El Sonbaty), ami állandó szócsatát generál.

Szemüveget a bíróknak?

Sokszor mi, rajongók is beéljük magunkat a pontozóbírók szerepébe és otthonról, képek vagy videók alapján döntjük el, szerintünk ki a legjobb testépítő.

A képernyő azonban nagyon csalóka, csak a valóság felszínét karcoló, némiképp torz képet mutatja. Soha nem fogja tudni visszaadni azt a „3D hatást”, amit a való élet, bármennyire is gyorsan fejlődik a technika. Ennek okán tehát teljesen felesleges képeket nézegetni Mr. Olympia bajnokokról, és így összevetni őket.

Már lecsúsztál róla.

Ott kellett volna lenned a közönség soraiban, amikor pózolnak. És még ebben az esetben sem tudtad volna helyesen megítélni, ki a jobb a másiknál. Hacsak nem tudsz beülni a bírók közé, aminek nem nagyon örülnének.

Mi a megoldás? Egy tudatosan összeállított szabályrendszer, ami meghatározza, egy bírónak milyen szempontokat kell figyelembe vennie a pontozásnál.

Először térjünk rá ezekre, aztán megnézzük, technikailag hogyan zajlik egy pontozás.

Az a bizonyos szemüveg

A legtöbb testépítő versenyen az IFBB (International Federation of Bodybuilding and Fitness) szabályzatát, vagy ahhoz hasonlót használnak. Ennél nincs jobb.

A testépítés sohasem csak egy dologról (például hogy legyünk minél izmosabbak!) szólt. Van, hogy egy kevésbé izmos versenyző több helyezéssel megveri a nála izmosabbat.

Hogy miért? Mert a bírók a következő „szentháromságot” mérlegelik:

  • a szimmetria , magyarul arányosság (mennyire arányosak a csontozat, az izomzat, az izmok egymáshoz viszonyítva, stb.)
  • az izomtömeg mérete és formája
  • szárazság (meg kell lennie egy minimálisan elvárt kondíciónak, két hasonló fizikumból pedig a szárazabb a nyerő.)

Már rögtön a második pont magyarázatra szorul. Ha ugyanis valóban az számítana, kin mennyi izom van, akkor a sportolókat nem szemügyre kellene venni, hanem orvosi műszerekkel le kellene mérni grammra pontosan, mennyi izom van rajtuk.

Nyilván nem az a cél, hogy aránytalan, esztétikailag kétséges versenyzőkről szóljon a sportág. Így marad a jó öreg vizuális értékelés. Számít az izom teltsége, íve is. A gömbölyded izom nyerőbb a pontozólapokon, mint a lapos és szögletes.

Ha már itt tartunk – a szárazságot is ránézésre állapítják meg a bírók, pedig például egy DEXA testzsírszázalék-mérés sokkal, de sokkal pontosabb eredményeket hozna. Ezt azonban nem véletlenül tartják esztétikai sportnak, a bíróknak azt kell pontozni, amit látnak egyrészt, másrészt maga a versenyző is tud trükközni azzal, hogy bizonyos, jól látható testrészeinek a szárazságán külön dolgozik. (Vannak erre módszerek a szaunától a fóliázásig.)

Ha mindkét versenyző szimmetrikus (itt megjegyezném, nincs két ugyanolyan test, és senki sem szimmetrikus teljesen) és „ugyanolyan” izmos, akkor a szálkásabb nyer.

Ha mindkét versenyző szimmetrikus (itt megjegyezném, nincs két ugyanolyan test, és senki sem szimmetrikus teljesen) és „ugyanolyan” izmos, akkor a szálkásabb nyer.

A nézők is elvárják ezt, hiszen extrém fizikumú sportolókat szeretnének látni, nem olyanokat, akik bármelyik edzőteremben megtalálhatóak.

Ugyan nem tartozik a szentháromság közé, de fontos megemlíteni még a pózolást. A pózolást nem feltétlenül értékelik direktben. Ugyan van szabadpóz forduló, de ott is a fizikum számít elsősorban, tehát a gyenge versenyző hiába pózol jobban, mint a felkészült versenyzők, attól még nem nyerni meg a fordulót.

Egyszerűen a jó pózolás mutatja meg előnyösen a fizikumot, a bírók pedig azt pontozzák, amit látnak.

Tükröm, tükröm…

A végére hagytam talán a legfontosabbat, és a legbonyolultabbat, a szimmetria szempontját. Itt nem csak azt kell nézni, az egyik bicepsz a csúcsosabb-e a másiknál, hanem hogy alkatilag mennyire esztétikus a test. A kidülledő hordóhas például egy óriási negatívum. A keskeny derék óriási előny.

Nézni kell, az egyes izmok mennyire arányosak. Ha a test elég izmos, de például a lábak mellett eltörpül minden (Big Ramy esete tökéletes példa erre), akkor rosszabb helyezést ér el a versenyző. Ronnie Coleman, Phil Heath ezért nem edzett évekig karra, hogy megtartsák az arányosságukat, ne legyen túl nagy a karjuk a többi izomhoz képest.

Aranyszabály például, hogy jó esetben a kar akkora, mint a vádli.

Helytelenül cselekszik egy bíró, ha tetszés szerint kiszemel egy szempontot, és a kettőt figyelmen kívül hagyva annak ítéli az aranyérmet, akit abban a szempontban a legjobbnak tartott. Sok egyéb feltétel mellett a szimmetria a legfontosabb, egy kétszer akkora versenyzőt is legyőz egy arányosabb, ha jól fel van készülve, azaz száraz.

Az izomtömeg szempontja a szimmetria után jön, így lehetett Dexter Jackson Mr. Olympia 2008-ban, vagy így nem volt esélye Paul Dillett-nek, Markus Rühl-nek és számtalan versenyzőnek soha. A szárazság pedig egy alap követelmény: ha valaki vizesen áll ki, biztosan nem tud nyerni.

Nem állítom, hogy könnyű dolguk van a bíróknak. Épp ellenkezőleg: pillanatok alatt kell döntést hozniuk akár teljesen eltérő magasságú vagy alkatú versenyzők helyezéséről. (A bíróknak képzeletben egy magasságra kell nagyítaniuk a versenyzőket és úgy nézni őket.) Van lehetőségük kihívni a kétséges versenyzőket maguk elé, hogy jobban szemrevételezzék őket, de akkor sincs idejük hosszas elemzésre, ráadásul a hét kötelező pózt nem tudják pózonként pontozni, hanem csak egyben az egészet.

Nem állítom, hogy könnyű dolguk van a bíróknak. Épp ellenkezőleg: pillanatok alatt kell döntést hozniuk.

És nem lehet kikapcsolni a szubjektivitást sem teljesen. Egyiknek ez a fizikum tetszik, másiknak az a fizikum. De épp ezért van egy versenyen több bíró, és az ő látásmódjuk összessége adja ki az eredményt.

A versenyeken az ún. posedown csak a szórakoztatást szolgálja, ez az, amior próbálják „lepózolni” egymást a versenyzők, a szabadonválasztott fordulót azonban elvileg értékelik a bírók, bár manapság kezdik kifelejteni a programból nem csak az értékelését, hanem az egész fordulót. (Azért a Mr. Olympián és a Superbody-n biztosan lesz.)

A pontozás menete

Több pontozóbíró szokott lenni, szám szerint 7, 9, vagy még több, mindig páratlan szám. Ez kiküszöböli a szubjektivitást és az egyéni látásmódok közötti különbséget.

Három forduló van, mindegyikben helyre pontozzák a versenyzőket.

Az első (szimmetria) körben alapállásba vágják magukat a testépítők szemből. Ezt most Roelly Winklaar mutatja be nektek:

A versenyzőknek hasonló pózban kell megmutatni magukat mindkét oldalról és hátulról is.

A második (izmosság) körben 7, esetleg 8 kötelező pózt kell bemutatniuk:

  • Front Lat Spread (Mell-csípő)
  • Front Double Biceps (Kettősbicepsz szemből)
  • Side Chest (Oldalbicepsz)
  • Rear Lat Spread (Hát-csípő)
  • Rear Double Biceps (Kettősbicepsz hátulról)
  • Side Triceps (Oldaltricepsz)
  • Abdominal and Thigh (Has-láb)
  • Most Muscular (Legizmosabb póz)

A harmadik kör a már említett szabadpóz: ennek célja, hogy némileg kompenzálni lehessen olyan genetikai, strukturális adottságokat, amelyeken edzéssel nem lehet változtatni.

Értelemszerűen külön-külön mindenki jól néz ki és győztes, de ezeken a versenyeken egymáshoz képest értékelik a versenyzőket, így az elsőre világbajnoknak tűnő haver lehet nem is lesz olyan jó, amikor melléáll a mezőny.

A legjobbakat általában külön kihívják, és még egyszer összehasonlítják őket. Előfordulhat az is, hogy kieséses rendszerben a mezőny egyik fele nem megy tovább, pl. elődöntő formában.

Minden versenyző minden fordulóban pontokat kap, és a három fordulóban szerzett pontok adják az összes pontszámot, amely meghatározza a helyezést: mivel helyrepontozás van, cél minél jobb helyezést, azaz a lehető legkevesebb pontot szerezni.

A kiértékelésnél az átlagtól eltérő két pontszámot nem veszik figyelembe, így hét bíró pontozásából mindig 5 kerül beszámításra. Ez az esetleges tévedések kiküszöbölésére szolgál.

Ha van egy mezőny, amiben egy versenyzőt mindenki körülbelül a hatodik helyen lát, de egy bíró elsőnek látja, egy másik meg 12.-nek, akkor az 1. és a 12. helyezés esik le.

Ha mindenki ötödiknek lát valakit, de egy bíró elsőre rakja, akkor kiesik a pont, nem veszi figyelembe az értékelés, mert erősen eltér az átlagtól, tehát téves. Ilyen esetben az első és egy 5. helyezés fog leesni, a maradék 5 db 5. helyezés fog kiadni 25 pontot.

Kilenc bírónál a rendszer ugyanúgy 5 helyezést számol, a két végén 2-2 helyezés esik le.

Pontozás tekintetében voltak a testépítés történelmében egészen különleges és rendhagyó módszerek kísérleti jelleggel (pl. a Challenge Round keretében, amikor a versenyzők kihívták a többieket egy-egy párbaj jellegű pózolásra), erről is írok nektek hamarosan.

A testépítés az illúziók sportja. Szubjektív, és mindig az is lesz. És ez jól van így, mert ettől is ilyen izgalmas.

De ettől még komoly szakmai szempontok szerint folyik az értékelés. A bírók olyan helyen ülnek, ahonnan csak is ők látják a részleteket, valamint olyan szempontokat is figyelembe vesznek, amelyekről mezei rajongóknak fogalmuk sincs. Az eredmények miatti hiszti éppen emiatt az esetek túlnyomó részében alaptalan.


Shop.Builder Testépítő Webáruház havi legolvasottabb cikkei
Sokaknak eszük ágában sincsen versenyszintű fizikumot felépíteni, de még a terem bikája címre sem hajtanak. Egyszerűen csak szeretnének jól ...
Általában két dolog miatt szoktak a férfiak edzeni: hogy a nők vonzóbbnak találják őket, és hogy a nők vonzóbbnak találják őket. De vajon ...
A lábedzés eleve brutális, és ha valakinek még ráadásul nehezen is fejlődik, akkor még keményebben kell küzdeni minden centiért. Adott esetb...
Az alábbiakban olvasható intenzitásnövelő technikák egy részét egész biztosan ismered, és talán alkalmazod is, de talán akad olyan is amit m...
Mi az, amit egy átlagos srác megtanul az életről, ha bekerül egy koszos, régi és rozsdás súlyokkal felszerelt edzőterembe, tizenévesen? Olva...
A Shop.Builder adatbázisában több, mint száz edzésterv, és eddig közel 200 gyakorlat leírása található meg, többnyire videós bemutatással. A...
James "Flex" Lewis lett volna az idei Mr. Olympia egyik legnagyobb látványossága, érdekessége, hiszen ő minden idők legjobb 212 font alatti ...
Gondolom, te is találkoztál már a közkeletű feminista érveléssel, hogy a szépségeszményt a média erőlteti ránk, ez pedig elnyomja a nőket, a...

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!