Kutatás vs. tapasztalás?

Nem tudom, ki hogy van vele, de engem kicsit frusztrál az a tömérdek kutatás, amivel nap mint nap szembesülnünk "kell". Nem azt mondom, hogy semmi értelmük, mert ez természetesen nem igaz, de én inkább amolyan tapasztalás-párti vagyok, ezért most pontokba szedtem a témával kapcsolatos legfőbb észrevételeimet és aggályaimat.

1. A kutatás kutatása

Egy konkrét téma kapcsán sok kutatást meg lehet nézni, de ha valaki veszi a fáradságot, és nem csak okoskodni akar egy-egy kutatásra való hivatkozással, akkor azt is megnézi, hogy maga a kutatás milyen körülmények között zajlott le.

Mint tudjuk, a történelmet mindig a nyertesek írják, a piackutatásokat valamilyen üzleti érdek, és itt vannak ugye állandóan azok a bizonyos „brit tudósok” is, akik mindenbe beleütik az orrukat. Nem feltételnül kell mindent első bliccre elhinni nekik. Pláne, ha épp az ellenkezőjét tapasztaljuk valaminek.

Ezért kell például nem benyelni rögtön, hanem előbb kutatni a kutatást. Nem szeretném elkeseríteni az elvakult kutatás-hívőket, de találkoztam olyan tanulmánnyal, ahol elég komoly, a test, az izmok építéséhez kapcsolódó témát például olyan tesztcsoporton végeztek el, akik még csak pár hete kedztek el edzeni.

Biztos, hogy egy ilyen kutatás eredménye releváns lesz azok számára, akik több éve, vagy akár évtizede edzenek úgy, hogy például sportszívük van és teljesen más pulzusszámon dolgozik a szervezetük, vagy más az anyagcseréjük, a regenerálódásuk?

Nem hinném.

És akkor még örülöhetünk, mert ebben a kutatásban "legalább" embereken kísérleteztek, nem pedig szerencsétlen egereken. Vagy, ami még rosszabb lenne, patkányokon.

2. Egerek és emberek

Mert, hogy arról is olvastam a minap, hogy a mesterséges édesítőszerek kártékony hatásával kapcsolatban mindig olyan kutatásokra hivatkoznak, amikben hatalmas dózist kapott egerekről van szó. Nem pedig normál adaggal ellátott emberekről.

3. Önmaguknak ellentmondó kutatások?

Vagy például itt van egy vitaminos cikkhez kapcsolódó kutatás, ami kapcsán teljesen jogosan merülhet fel a kérdés – ahogyan ez meg is történt –, hogy hogyan lehetséges az, hogy például a Ca és Mg elemek egyszerre szinergistái, „segítői, szövetségesei” is egymásnak, ugyanakkor antagonistái, „ellentétei” is.

Amíg gondolkodtok a válaszon, addig azt elárulom, hogy ebben az esetben ott a válasz a hivatkozott kutatásban, csak utána kell olvasni.

A válasz: ha bizonyos elemek túl nagy mennyiségében vannak jelen a szervezetben, akkor akadályozhatják egy (vagy több) másik elem felszívódását.

Ugyanakkor ez a kutatás már nem taglalja, hogy mik a megfelelő arányok.

Ebben az esetben a kutatás tehát nem mondd ellent önmagának, viszont választ sem ad.

Tapogatózik.

4. A tapogatózás eredménye: Egymásnak ellentmondó kutatások

Valószínűleg mindenki találkozott már olyan kutatásokkal, amik homlokegyenest ellent mondtak egymásnak. A tudomány sajnos borzasztó törékeny és időt nem álló dolog. A képzavar mentén tovább haladva citáljuk ide a nagyon híres IDŐ, vagy ismertebb nevén a TIME magazin 1984-es illetve ’99-es címlapját, ami A Tudomány nevében egyszer azt állította középpontba, hogy mennyire káros, máskor pedig éppen azt, hogy milyen egészséges a tojás és a benne lévő koleszterin.

Vajon most évtizedek elteltével hol tartanak?

Nem tudom, de valójában nem is érdekel túlságosan. Ha muszáj, persze elolvasom, meghallgatom a kutatásokat, hogy épp mit mondanak, hol tart ma A Tudomány. Viszont mindig szem előtt tartom, hogy a tudományos ismeretek idővel elavulnak, és helyükön új ismeretek keletkeznek.

A tapasztalás ezzel szemben örök. Ezért én ma is, meg holnap is megeszem a tojást.

És Ti? Ti minek hisztek jobban, a kutatásoknak, vagy a tapasztalásnak?