Számít-e, hogy természetes vagy mesterséges egy vitamin?

2022-01-05 | 
 / 5.0

Értékeléshez kérlek jelentkezz be! Belépés/Regisztráció

Régen megosztó téma volt, és vannak, akik számára még mindig az: hol vannak a természetes formában lévő vitaminok a mesterségesekhez, vagyis a kapszulázottakhoz képest minőségben, felszívódásban, egyebekben. Eleve, rosszabb egy "szintetikus" vitamin, mint a természetes? Melyiket érdemes fogyasztani?

Most újra elővettük ezt a gyakran előkerülő témát, amit ismét – talán most utoljára – górcső alá helyezünk, így 2022-ben, méghozzá nem elfogultan, hanem objektíven.

Egy kis történelem: a C-vitamin felfedezése

Az emberiség nagyon sokáig szenvedett különféle betegségekben azért, mert hiányoztak az alapvető ismereteink az étkezésről. A skorbut csak az egyik volt a sok közül, ami az embereket sújtotta a helytelen táplálkozás (vagy a világháborúk alatti éhezés) miatt. Hiszed vagy sem, egészen 1920-ig (nem most volt ugyan, de nem is olyan rég, ha belegondolunk) azt se tudták, mi az a C-vitamin.

A 16. századtól volt ismert a skorbut, ami gyakran halálos kimenetelű, de csak 1920-ban jöttek rá, hogy a betegséget a C-vitamin hiánya okozza, ami akkor alakul ki, amikor az ember nem tud friss gyümölcsöt vagy zöldséget enni. Csak 8 évvel később, 1928-ban sikerült meghatározni a C-vitamin szerkezetét, 1933-ban pedig szintetizálni, Szent-Györgyi Albertnek köszönhetően, aki 1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott úgymond a "munkája gyümölcseként".

Innentől fogva kezdték el a C-vitamint tömeggyártani, a kapszulákkal friss gyümölcsök és zöldségek fogyasztása nélkül is kezelhető volt a skorbut, ami emiatt (illetve a C-vitaminban gazdag ételek fogyasztásának népszerűvé válása miatt) gyakorlatilag megszűnt létezni. Ezt csak azért írtuk le, mert ebből látni, hogy mekkora jelentősége is volt (illetve van) a laborban előállított C-vitaminnak.

A vitaminokat tehát azért gyártják mesterségesen és kapszulázzák, hogy kiegészítsék, és bizonyos esetekben helyettesítsék a természetes forrásból származó vitaminok hiányát, ami akkor lép fel, ha valaki nem eszik elég gyümölcsöt és zöldséget nap mint nap.

Természetes vagy mesterséges vitamin – van-e különbség?

Szokták mondani, hogy a mesterséges vitamin nem szívódik fel ugyanolyan jól a szervezetben, mint a természetes, de ez az állítás ma már nem minden vitaminra igaz.

Egyrészt, a kapszulás vitaminok összehasonlíthatatlanul több hatóanyagot tartalmaznak, mint a gyümölcsök és zöldségek, ezzel tudják kompenzálni a gyengébb felszívódási rátájukat azok a vitamin készítmények, amelyek valóban rosszabb arányban szívódnak fel a természetesekhez képest.

Egy 200 grammos almában például 8 mg C-vitamin van, egy kapszulában pedig általában 1000 mg. Ha egy ilyen vitamin kapszulának már a 0,8%-a felszívódik (ennél azért sokkal, de sokkal jobb a felszívódási rátája), akkor ugyanott vagy C-vitamin bevitel tekintetében, mintha megettél volna egy almát.

Az átlagos napi javasolt C-vitamin mennyiség ennél persze jóval magasabb, felnőtt nem sportoló férfiaknak 90 mg az abszolút minimum. Ha csak almából akarnánk ezt bevinni, meg kellene ennünk naponta 11 almát – ezt senki sem csinálja.

Ugyan egy almában sokkal több minden van, mint C-vitamin: élelmi rost, más vitaminok, ásványi anyagok, antioxidánsok, flavonoidok (pl. kvercetin), enzimek, emésztést segítő anyagok (pektin, cellulóz), fitokemikáliák – ezek mind-mind ugyanúgy megtalálhatók étrend-kiegészítő formájában is, mint a természetben.

Ezekből meg is kapjuk a választ arra, hogy miért jobb a felszívódása bizonyos természetes vitaminoknak. Kémiailag megegyeznek ugyan, ugyanarról az anyagról (pl. a C-vitamin kémiai képlete: C6H8O6) beszélünk, de olyan anyagokkal társulnak, amelyek javítják a felszívódást. Ezt természetesen a vitamingyártók is pontosan tudják, ezért kiegészítik a C-vitaminjaikat ezekkel.

A jobb minőségű C-vitaminos kapszulákban már nem csak C-vitamin van, mint régen, hanem flavonoidok is. A kapszulákat is saválló anyaggal borítják be, hogy a vitamin a legjobb helyen szívódjon fel a szervezetben, és ne vesszen kárba. Ezeknek a trükköknek hála a ma kapható vitaminok már sokkal jobb arányban szívódnak fel, mint a régiek. Pont a C-vitamin az, amely kapszula formájában ugyanolyan jó biohasznosulással rendelkezik, mint például a kiviben található, természetes verzió[1].

Sőt. Bizonyos vitaminok és ásványi anyagok étrend-kiegészítő formájában jobban szívódnak fel, mint természetes formában (a folsavnál például 100% vs 50% a felszívódás a szintetikus folsav javára, éhgyomorra) [2]. A vas is jobban szívódik fel kapszulából, mint ételből [3].

Ha a szintetikus vitaminok felszívódása olyan gyatra lenne, ahogyan azt páran mondják, akkor nem állna fenn a veszélye vitamin-túladagolásnak sem – pedig bizony fennáll, főleg egyes zsírban oldódó vitaminok esetében. Fontos megjegyezni, hogy a túladagolás gyümölcsökből és zöldségekből lehetetlen, csakis kapszulák és tabletták túlfogyasztásával lehetséges – ez is sokatmondó információ az étrend-kiegészítők hasznosulásával, felszívódásával kapcsolatban.

Azt csak halkan mondjuk, hogy halálos vitamin túladagolás nem létezik, de negatív mellékhatások és betegségek kialakulhatnak emiatt, de ezekhez észszerűtlenül nagy adagok "kellenek".

Biztos, hogy a felszívódás a legfontosabb?

Mivel a cikk elején fair play-t kiáltottunk, megjegyeznénk, hogy olyan vitaminok is vannak, amelyek tápkieg formájában kevésbé jól szívódnak fel. Ilyen az E-vitamin, melynek felszívódási rátája szintetikus formában 50% [4]. Ez még mindig egy elég magas szám, amit kompenzálni lehet nagyobb adagokkal, de nem az a fő gond.

Az E-vitamin, vagyis a d-alfa-tokoferol a természetben 8 külön verzióban fordul elő, nem csak egyben, amit a kapszulákba zárnak. Mindegyikre szüksége van a szervezetnek, mert más funkciót látnak el. Ezért a "modernebb" E-vitaminok – mint például ez a termék a Netamin-tól – már nem csak egy, hanem több összetevőből állnak, bár sajnos még mindig nem 8-ból, "csak" 4-ből.

Láthatjuk, hogy nem csak a felszívódást kell nézni, hanem azt is, hogy az adott vitamin milyen formában, milyen más összetevők (más vitaminok, enzimek, egyebek) jelenléte mellett van a dobozban.

A mesterséges vitaminok hatékonysága miatt nem kell aggódni, hiszen a tudomány állása szerint a kapszulás, tablettás, por, vagy folyékony formájú vitaminokkal és ásványi anyagokkal pótolni lehet a helytelen táplálkozás miatt kialakuló hiányt [5].

Ugyan ma már mindent meg lehet kapni az év bármely napján, a D-vitamin hiány télen csaknem a teljes magyar lakosságot érinti – azokat biztosan, akik nem szednek D-vitamint. Az orvos ilyenkor nem azt mondja, hogy egyél több lazacot, hanem elsősorban D-vitamin szedését javasolja.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy nem kell friss gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani napi rendszerességgel, mert erre egyértelműen szüksége van mindenkinek. Köztudott, és a kutatások is számtalan alkalommal bebizonyították, hogy a gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrend csökkenti sok komoly betegség kialakulásának kockázatát [6].

Záró gondolat: sajnos a nagy jólét és a túlnépesedés miatti túlfogyasztás a termőföldeket kiszipolyozták, ezért a táplálékok koránt sem tartalmazzák azt a mennyiséget, amit régen, egy mai almában már negyedannyi tápanyag sincsen, mint egy 50-100 évvel ezelőtti almában – többek között ezért is van szükség étrend-kiegészítőkre.

Végszó

A legjobban akkor jársz el, ha természetes és mesterséges formában IS viszel be vitaminokat a szervezetedbe, így mindkét világ előnyeit élvezheted, de inkább úgy fogalmaznánk, hogy mindkét világ hátrányait kiküszöbölheted. A napi gyümölcsfogyasztás nem zárja ki a vitamin tabletták szedését, és ez fordítva is igaz.

A legtöbb "szintetikus" vitamin hasznos, azonban érdemes tisztában lenni a tudomány vívmányaival, és olyan vitaminokat választani, amelyeket már annak a tudatában gyártottak, hogy a "fő hatóanyag" önmagában nem minden esetben elégséges.

Felhasznált szakirodalom:

[1]: A Randomized Steady-State Bioavailability Study of Synthetic versus Natural (Kiwifruit-Derived) Vitamin C

[2]: Folate1, Adv Nutr. 2013 Jan; 4(1): 123–125. Published online 2013 Jan 4. doi: 10.3945/an.112.003392

[3]: Comparison Study of Iron Bioaccessibility from Dietary Supplements and Microencapsulated Preparations

[4]: Human plasma and tissue alpha-tocopherol concentrations in response to supplementation with deuterated natural and synthetic vitamin E

[5]: 2020 Jun 10;12(6):1735. doi: 10.3390/nu12061735. Inadequacy of Immune Health Nutrients: Intakes in US Adults, the 2005-2016 NHANES

[6]: Fruit and vegetable consumption and diabetes mellitus incidence among U.S. adults


Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!