Szilícium (Si)

A szilícium szabad állapotban nem fordul elő a természetben, vegyületei azonban nagyon elterjedtek, sok kőzetnek (pl.: kvarc,opál, gránit) az alkotórészei. Egy átlagos ember teste 1,4 g szilíciumot tartalmaz, ennek legnagyobb része a kötőszövetben található. Sok szilícium van a csontokban és a porcokban, a bőrben, a visszerekben, a verőerekben, az inakban, továbbá a szem szaru- és ínhártyájában. A kötőszövet felépítésében és megóvásában fontos szerepet tölt be, a bőr, haj, köröm egészségéhez is szükséges, de a csontok működését is előnyösen befolyásolja. A szilícium a porc mátrixának szintézisében működik közre, hiányában a porcfelépítés zavart szenved. A szilícium hatására a kollagénbioszintézis fokozódik, és nő a mátrix gükózaminoglükán tartalma, ami a szövet rugalmasságában lényeges. A kollagénszintézisre kifejtett hatás a szilícium prolinszintézis fokozó hatásán keresztül valósul meg. A szilíciumhiány az érfal elasztikusságának csökkenésével jár, ami elősegítheti a visszérproblémák létrejöttét. Állatkísérletek szerint támogatja a kalcium csontokba való beépülését. A csontrikulás megelőzése, a csont és porcsérülések kezelése terápiás célja lehet a kiegészítésnek. Hozzájárul az egészséges haj és köröm képződéséhez. Bevitelének növelése a védekezőképességet serkenteni tudja. Lokálisan alkalmazva szilícium tartalmú készítményt érvényesülhet gyulladásgátló és hámregeneráló képesége. A hajhullás, hajtöredezés, cellulitisz kezelésében felhasználható, bőrproblémák esetén nagy szilíciumtartalmú zsúrlókivonatot használtak eredményesen.

Szerepet játszhat még az érelmeszesedés megelőzésében, és kísérleteznek a colitis ulcerosa és a Chron-betegség kezelésében való felhasználásával.

Savkötő gyógyszerekben gyakran előfordul, multivitaminok szilikon dioxid és magnézium triszilikát formában szokták tartalmazni. Felszívódása rossz hatásfokú.

Hiányállapotok nem ismertek.

Miért használjuk

• A haj és a köröm egészségének védelmében szedik a szilíciumtartalmú kiegészítőket, ezektől a haj és a köröm erősebb és fényesebb lesz.
• Külsőleg erre alkalmas készítményekkel a sérülések, pattanások, gyulladások vagy például a lábszárfekély kezelhető.

Hogyan használjuk

A pontos igény nem ismert, az átlagos étrend napi 20-40 mg szilíciummal lát el bennünket. Kiegészítőkben általában 1-2 mg/nap az adag. Az 50 mg/nap dózist lehetőleg ne lépjük túl.

Kölcsönhatások illetve szinergizmus

• Gyógyszerkölcsönhatásokról nem tudunk.
• Gátolja az alumínium felszívódását.

Természetes forrásai

Jó szilíciumforrásnak tekinthetőek a teljeskiőrlésű gabonakészítmények és gyökérzöldségek. A növényi élelmiszerekben gazdag táplálkozás magasabb szilíciumbevitellel jár.

Szilíciumban gazdag ételeink (mg/100g)

Esetleges mellékhatásai

• Mellékhatás orális bevitelnél nem ismert, de 50 mg Si /nap-nál lehetőleg ne fogyasszunk többet.
• A kvarcszemcsék (SiO2) belélegzése fibrosis kialakulásához vezet a tüdőben (silicosis).

Tiltás: Nincs.

1823-ban állította elő Berzelius. Az 1970-es években E. M. Carlisle igazolta először, hogy a szilícium részt vesz a kötő- és támasztószövetek szerkezetének kialakításában.

Töredezik a hajam és a körmöm. Javíthat ezen a szilíciumtartalmú étrendkiegészítők vagy a magas szilíciumtartalmú élelmiszerek fogyasztása?
Bár sokféle egészségügyi probléma lehet a tünetek hátterében, érdemes lehet kipróbálni valamely szilíciumtartalmú kiegészítőnek néhány hónapos (multivitaminokkal kombinált) használatát vagy a szilíciumgazdag élelmiszereknek a rendszeres fogyasztását, hogy lássuk, befolyásolja-e problémát a növelt ásványianyag bevitel.

Bowen, H. J. M., Peggs, A.: Determination of the silicon content of food. J. Sci. Food. Agricult., 1984, 35, 1876-1880.

Carlisle, E. M.: Silicon a possible factor in biocalcification. Science ,1970, 1279-1280.

Carlisle, E. M., Alpenfels, W. F.: A silicon requirement for normal growth of cartilage in culture. Fed. Proc., 1980, 39, 787.

Carlisle, E. M., Alpenfels, W. F.: The role of silicon in proline synthesis. In: Fed. Proc., 1984, 43, 680.

Carlisle, E. M. Garvey, D. L.: The effect of silicon on the formation of extracellular matrix components by chondrocytes in culture. Fed. Proc., 1982, 41, 866.

Carlisle, E. M.: Silicon: a requirement in bone formation independent of vitamin D. Calc. Tis. Int., 1981, 33, 27-34.

Loeper, J. et al.: The physiological role of silicon and its antiatheromatous action. In: Bendz - Lindqvist (szerk.): Biochemistry of silicon and related problems. Plenum Press, New York, 1978.

Dr. Valló Ágnes belgyógyász A SZILÍCIUM - AZ ESSZENCIÁLIS NYOMELEM Új Diéta